Július 17-ig lehet pályázni!

A 2021 február óta futó állami mobilcsere programra eddig csak 3G-képes, de annál nem fejlettebb eszközzel lehetett jelentkezni. Mostantól viszont bármilyen régi mobillal lehet pályázni a 20 ezer forintos, új telefon vásárlására szóló támogatásra.

250 ezer darab elavult telefont cseréjére milliárd forintot szán az állam.

Május 9 és július 17 között lehet 2G-s eszközzel jelentkezni a pályázatra!

A támogatás elsősorban azoknak szól, akik tényleg régi, elavult telefont használnak, és elsősorban hálózati okok miatt kényszerülnek a cserére. Ezért a vásárlásra kerülő mobil nem lehet több bruttó 120 ezer forintnál. Ebből az összegből már akár 5G-s okostelefont is lehet kapni.

A 2G, a 4G és az 5G különféle okokból sokáig velünk marad még, a 3G viszont hamarosan lekapcsolásra kerül, ezért indítottak 3G-s csereprogrammal. 3G-s telefonból aránylag kevés van, mivel a 3G a maga idejében túl modern volt az olcsó telefonokba, de a 4G gyorsan leváltotta a felsőbb kategóriákban. 2G-s telefonból ellenben jóval több fut, ide tartoznak pl. az első GSM mobiltelefonok.

A 20 ezer forintos állami támogatás akár teljes egészében felhasználható mobilvásárlásra, és természetesen csak a telefonra költhető el, tokra és egyéb tartozékra nem. A 20 ezer forint alatti 4G-s telefonok akár ingyen is elhozhatók, viszont a pályázók nyilván nem kapják meg a különbözetet. A drágább készülékek esetén a kereskedők egyszerűen levonhatják az árból a 20 ezer forintot.

KÜLÖNBSÉGEK AZ 1G, 2G, 3G, 4G ÉS 5G TECHNOLÓGIÁK KÖZÖTT

A 'G' betű a 'Generáció' szóból származik.

1G a vezeték nélküli cellás technológia első generációjára utal 2G a mobilkommunikáció második generációja. A digitális mobil hálózatok adattovábbításának eredeti módja. Sebessége nem számottevő. SMS küldésen, valamint telefonáláson kívül, valamint játékok letöltésén kívül másra nem alkalmas. Tipikus képviselői a Nokia 3310, 3410, 3510, stb..

2.5G: tipikus képviselői a 5-6 éve megjelent, színes kijelzős, zene és videó lejátszásra, e-mailezésre, képek küldésére és fogadására, valamint internetezésre alkalmas telefonok. Kiváló választás a hétköznapi felhasználó számára, aki telefonáláson kívül csak zenehallgatásra, illetve alkalmankénti levelezésre akarja használni készülékét, de nem akar több tízezer forintot költeni egy telefonra.

3G: Napjaink egyik legelterjedtebb hálózata. A legtöbb szolgáltató rendelkezik 3G lefedettséggel. Az elmúlt 2-3 évben megjelent telefonok már 3G képesek

3.5G: Napjaink okostelefonjainak hálózata. Manapság a legelterjedtebb megoldás, segítségével 7.2Mb/s sebesség érhető el. Internetes böngészés, videó letöltés, streamelés, zenehallgatás, zeneletöltés, fényképek küldése/fogadása, navigáció, GPS, stb. gond nélkül megoldható az arra alkalmas készülékek használatával. Az Android-ot, iOS-t, Windows Mobile-t, WinPho 7-et, Blackberry-t futtató telefonok egytől-egyig képesek kihasználni maximálisan a technológia lehetőségeit. Manapság már 20.000 Forint-ért is lehet kapni okostelefont, így gyakorlatilag mindenki számára elérhető.

4G: a kifejezés csupán marketing célokat szolgál, mivel a szolgáltatók jelenleg nem tudják teljesíteni a lefektetett alapokat. Ennek következtében különböző neveket adtak a '4G' megoldásoknak:

HSDPA, HSUPA, HSPA, HSPA+: High Speed Download/Upload Packet Access, azaz nagy sebességű le- és feltöltésű csomag elérés. A 3G hálózatok fejlesztésének révén az elérhető sebesség 21Mb/s-re növekedett - bár ezt még nem használják ki. Jelenleg csak a T-Mobile G2 használja ezt a megoldást, valamint a hamarosan megjelenő MyTouch 4G is csatlakozik hozzá.
LTE: A Long Term Evolution a 3G hálózatok teljes lecserélését szolgálja. A nagyobb sebesség mellett a különböző adattovábbítási prtokollok is fejlesztéseken estek át. A Verizon teszthálózatai jelenleg 10-15Mb/s sebességet képesek kiszolgálni, bár az elméleti maximum kb. ennek a tízszerese.
WiMax: eredetileg otthoni, vezeték nélküli internet szolgáltatásnak indult, de mára már a mobilpiacon is megjelent. Jelenlegi állapotában 40Mb/s sebességet biztosít a telefonok számára, de az ígéretek szerint ez a későbbiekben elérheti az 1Gb/s sebességet is.

Az 5G hálózat alapvetően három különböző rétegből épül fel, melyek mind különböző feladatokat látnak el:

Low Band 5G: az egykor tv adások szórására használt frekvencia segítségével egyetlen torony képes akár több száz négyzetkilométernyi területet lefedni - vagyis kiválóan alkalmas puszta hátsó végébe is elfogadható sebességű coverage biztosítására. Sebességét tekintve kb. 20%-kal gyorsabb, mint amit a mai 4G kínál.
Mid Band 5G: a magasabb frekvencia tartományban működő Mid Band 5G tipikusan a nagyobb városokban biztosít nagy sebességű - kb. 6x 4G - kapcsolatot. A mindennapi felhasználáshoz ez tűnik jelenleg a legideálisabb megoldásnak.
mmWave: az 5G csúcsa, jelenleg a 4G sebességének közel tízszeresét kínáló mmWave elsődleges célja a nagy mennyiségű adatok továbbítása. Az elérhető sávszélesség drasztikusan csökken a toronytól való távolsággal.

HA TETSZETT A CIKK, KÉRLEK OSZD MEG MÁSOKKAL IS!